Múlt és jelen

A magyar mérnökképzést az 1782. évtől számítják. A Műegyetemi mérnökképzés kezdete az 1871/72-es év, ez a Királyi József Műegyetem újjászervezéséről szóló törvényt követő első tanéve volt a technikai tudományok egyetemének. Ennek öt szakosztálya (kara) közül a gépészeti szakosztály volt az, amely a fizika tárgyon belül foglalkozott az elektrotechnika oktatásával.

Az elektrotechnika önálló tárgyakban 1891-ben jelent meg először. Egy évvel később Zipernowsky Károlyt, a Ganz és Társa elektromos osztályának igazgatóját jelölték az I.sz. Elektrotechnika tanszékre tanszékvezetőnek, akit 1893-ban rendes tanárrá neveztek ki, és ezzel kezdetét vette a magyar egyetemi elektrotechnikai oktatás. Zipernowsky akkor az elektrotechnika világszerte ismert szakembere volt, a Zipernowsky-Déri-Bláthy hármas a zárt vasmagú transzformátor és a párhuzamos elosztási rendszer megalkotásával a modern villamos energiarendszerek alapjait rakta le.

A második világháború végén a Műegyetem hallgatóinak egy csoportját és néhány tanárt nyugatra vittek a menekülő német csapatok és szövetségeseik. Az ily módon kitelepítettek Drezda egyik külső kerületében élték át az 1945. február 11-i bombatámadást, amely a város belső kerületeit teljesen lerombolta. A Budapesten maradt tanárok a budai vár elfoglalása után kezdtek bejárni az egyetemre, és a közben szintén megjelent hallgatókkal együtt március végén közgyűlést tartottak, amelyen közösen elhatározták, hogy megkezdik az 1944/45-ös tanév második félévének előadásait. Az egyetemi képzésben így egyetlen félév sem maradt ki, az oktatás Budapest ostroma ellenére megszakítás nélkül folytatódott.

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet 1948-ban megszüntették és Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet hoztak létre, a mérnökképzést pedig új néven a Budapesti Műszaki Egyetem folytatta tovább a korábbi tantervek szerint. A Villamosmérnöki Kar megalakítására formailag 1950. március 10-én került sor.

Az ország 1956 októberére mély válságba került, 23-án fegyveres forradalom robbant ki. A forradalmi események a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában tartott nagygyűléssel és a Műegyetemtől a budai Duna-parton a Margit-hídnál álló Bem szoborhoz vezető felvonulással kezdődtek. Az oktatás szünetelt. A hallgatók közül többen hősi halált haltak, sokan külföldre távoztak, a helyzet csak hónapok elteltével normalizálódott.

A Villamosmérnöki Kar megalakulása után egy ideig két szakon, az erősáramú és az akkori elnevezés szerint gyengeáramú szakon indult meg az oktatás. Időközben a műszeripar fejlődése és a méréstechnikai feladatok fontossága szükségessé tette új szak indítását. Nem sokkal tehát a Villamosmérnöki Kar megalakulása után, 1952-ben létre jött a kar harmadik szakja, a műszer- és finommechanikai szak, melyet az évtizedek során újabb szakok és ágazatok követtek. 1987 februárjában megkezdődött az informatika szak oktatása is.

1981-ben elkészült az Irinyi József utcában az új kollégiumi épület, amelyet a Villamosmérnöki Kar Schönherz Zoltán Kollégiuma kapott meg. A Kar hallgatói közül ekkor 1151 fő lakott kollégiumban.

1984-ben indult a Villamosmérnöki Karon az angol nyelven folyó térítéses képzés, az angolszász tantervi mintát követve (BSc, MSc, PhD).

A kar profiljának bővülése következtében 1992-ben indokolttá vált a névváltoztatás, az új név Villamosmérnöki és Informatikai Kar lett. Az addigi oktatási rendszeréhez képest lényeges módosítás történt, a régi öt szak helyett két (új értelmezésű) szak alakult: a villamosmérnök és a mérnök informatikus szak.

1997-ben elkészült az új egyetemi épület, az I. Az épület egyik (B) szárnyába költöző tanszékek a karról kerültek ki. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar elfoglalta az Informatikai épület BME-re eső részét, a másikba az ELTE költözött. Az épületben a kar a rendelkezésre álló területet részben közös kari célokra, részben tanszéki célokra használta. Néhány évvel később a V1 és V2 épületben lévők kivételével valamennyi tanszék átköltözött, és az épület teljes mértékben a karé lett.

1994-ben felmerült az orvosképzés és a mérnökképzés határterületeinek megjelenítése az oktatásban. A képzésbe az Állatorvos-tudományi Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem is bekapcsolódott. A képzés nevét később megváltoztatták, az elnevezése egészségügyi mérnök lett.

A kétezres évek oktatásában jelentős változást hozott a Bolognai Nyilatkozat megjelenése. A részt vevő országok, így Magyarország is, elfogadták a célkitűzéseket, amelyek elsőrendű fontosságúak az egyetemes európai felsőoktatási térség kialakításában és az európai felsőoktatás világméretű fejlesztésében. Az előkészítés után a BSc képzés a villamosmérnöki és a mérnökinformatikus szakon 2005 szeptemberében megkezdődött, majd 2008 szeptemberétől a mesterképzés (MSc) is elindult. A kar legújabb mesterszakja, a gazdaságinformatikus szak 2010-ben fogadta először a jelentkezőket.

65 éves a BME VIK