Űrmérnök mesterszak indul 2022-ben

Űrmérnök mesterszak indul 2022-ben

Hazánkban elsőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) indul űrmérnöki mesterképzés, várhatóan 2022 tavaszán. A Műegyetemen évtizedek óta kutatóműhelyek egész sora végez űrkutatással kapcsolatos tevékenységet az elméleti kutatástól a különféle eszközök és szolgáltatások gyakorlati megvalósításán át az űrtechnológiai és űrfizikai ismeretek oktatásáig. Az egyetemen zajló űrkutatási projektek egy része berendezések építésére, míg más része különböző alkalmazásokra fókuszál. Így az egyetemen többek között foglalkoznak kisműholdak fejlesztésével, különböző fedélzeti egységek építésével, űrkommunikációval, különböző űrbeli kísérletekkel, földmegfigyeléssel, és különböző földi alkalmazásokkal. Erre a sokszínű örökségre alapozva indul el a műegyetemi űrmérnök mesterképzés, amely fő fókuszában az űreszközök fejlesztése lesz.

A mesterképzésre azok jelentkezhetnek, akik a műszaki, az informatika vagy a természettudomány képzési területek alap- (és mester)képzési szakjain szereztek diplomát. (Például: energetikai mérnök, építőmérnök, fizikus, gépészmérnök, járműmérnök, közlekedésmérnök, környezetmérnök, repülőmérnök, mérnök-informatikus, mechatronika és villamosmérnök alapképzési szakok végzettjei.

A képzés felépítése

A műegyetemi képzésben öt kar oktatói működnek közre: Építőmérnöki Kar, Gépészmérnöki Kar, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Természettudományi Kar illetve a Villamosmérnöki és Informatikai Kar – utóbbi a gesztorkar, vagyis a felvételi tájékoztatókban a karhoz tartozó szakként lehet megtalálni a képzés (a VIK-en belül a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék lesz a gesztortanszék). Négy félév során 26 tárgyat és egy 4 hetes nyári szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük a hallgatóknak ahhoz, hogy okleveles űrmérnökké váljanak. Különböző területeket felölelő műszaki ismeretek és laboratóriumi mérések mellett űrprojektek dokumentálása és menedzselése is része a képzés anyagának, sőt, az egyetemen töltött két év alatt a hallgatóknak egyetemi oktatók iránymutatásával önállóan (illetve néhány fős csapatokban) kell egy-egy komplexebb feladatot megoldani. Ennek révén már a mesterképzés során űripari projektekbe kapcsolódhatnak be a hallgatók, akár az egyetemen, akár ipari partnereknél. A megszerzett tudást mind a hazai, mind a nemzetközi űrszektorban tudják kamatoztatni a végzett mérnökök, a kutatási területen kiemelkedőek pedig akár doktori (PhD) képzésen is folytathatják tanulmányaikat.

A hazai űrmérnök képzés megalakulásáról

Bár a világ számos országában létezik űrmérnök (space engineering) mesterképzés, hazánkban csak 2020-ban született meg ez a szak. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2016 őszén szervezte meg Bacsárdi László vezetésével az első kerekasztal-beszélgetést a hazai űrmérnök szak létjogosultságáról. A következő évben a BME és a MANT elnyerte az az Európai Űrügynökség (ESA) felsőoktatási konferenciájának rendezési jogát (2nd Symposium on Space Educational Activities), így hosszas előkészítés után 2018 áprilisában Budapesten találkoztak az európai űrképzések vezetői, akiktől első kézből tájékozódhattak a hazai szakemberek a legjobb külföldi oktatási gyakorlatokról. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2019-ben a BME VIK élére állt a hazai űrmérnök szak létrehozására irányuló kezdeményezésnek, és elindította a szakalapítás formális folyamatát. A BME VIK felkérésére ezt a folyamatot Bacsárdi László egyetemi docens (Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék) és Csurgai-Horváth László egyetemi docens (Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék) fogta össze. Ennek keretében elkészült az űrmérnök mesterszak képzési és kimeneti követelménye, amely a hazai űrmérnökkel szemben elvárt szakmai tudást, képességet, attitűdöt és felelősséget is meghatározza. A magyar űrmérnök szakot hivatalosan 2020 decemberében jegyezték be, innentől kezdve a hazai egyetemek dönthetnek úgy, hogy űrmérnök képzést is kínálnak a hallgatóiknak. A Műegyetem élve ezzel a lehetőséggel elindította az űrmérnök szak szakindítási folyamatát is. A szakindítási folyamatot Bacsárdi László és Csurgai-Horváth László fogta össze, és a megfelelő egyetemi szintű döntéseket követően jelenleg az Oktatási Hivatal jóváhagyását várja.

 Tájékoztató

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük