Bizonytalan vagy, hogy melyik szak lenne a legmegfelelőbb számodra, esetleg más intézmény hasonló képzései és a BME között nem tudsz dönteni? Akkor mindenképpen olvass tovább, hogy megtaláld válaszokat a kérdéseidre.

MÉRNÖKINFORMATIKUS VAGY VILLAMOSMÉRNÖK?

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar két alapszakja, a villamosmérnök és a mérnökinformatikus képzés sok hasonlósággal rendelkezik, így sokak számára elsőre nehéznek tűnhet a választás. Mindkét szak esetén fel kell készülnöd arra, hogy magas szinten fogod tanulni a matematikát, és ahogy a villamosmérnökök sem kerülhetik el a programozási ismeretek elsajátítását, úgy az informatikusok is fognak elektronikai ismereteket szerezni. Mindemellett mindkét szakon elsajátíthatod azt a mérnöki gondolkodásmódot, mely alkalmassá tesz gyors problémamegoldásra az élet minden területén.

A döntésed arra kell alapoznod, hogy miben szeretnél inkább elmélyülni. Alapvetően megállja a helyét, hogy a villamosmérnökök az elektromos, elektronikus eszközök tervezésében, míg az informatikusok a szoftveres megoldások terén tesznek szert mélyrehatóbb ismeretekre. A további szakosodási lehetőségek is ezen irányok mentén fognak haladni.

Ha a villamosmérnöki szakot választod, egyrészt mélyrehatóan megismerkedsz az elektromos jelenségek fizikai alapjaival, ezek leírásának lehetőségeivel, másrészt megtanulhatsz összetett elektromos és elektronikus rendszereket tervezni, programozni. Lehetőséged lesz mind nagygépekről, mind finom elektronikus eszközökről tanulni.

A mérnökinformatikus szakon alapvetően a szoftverek, algoritmusok tervezésével, ezek rendszerbe szervezésével foglalkozó tárgyakra kell számítanod. Fontos tudni, hogy mérnök informatikusként nem egyszerűen programozás lesz a feladatod – képesnek kell lenned rendszereket alkotni, átlátni, továbbfejleszteni, modellezni.

Mindkét szakhoz szükséged van szilárd matematikai és fizikai alapokra. Mindkét szak végzett mérnökei a legkeresettebbek között vannak a munkaerőpiacon. A döntés végül azon áll, melyik terület felel meg leginkább az érdeklődésednek.

MŰSZAKI MENEDZSER VAGY MÉRNÖK?

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar szakjai és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar műszaki menedzser szakja jelentősen eltérnek egymástól. Az alapvető különbség abban rejlik, hogy a villamosmérnök és a mérnökinformatikus szak a szakterületnek megfelelő műszaki feladatok megoldásához szükséges mérnöki ismeretek átadására törekszik, ellentétben a műszaki menedzser szakkal, ami inkább gazdasági jellegű képzést nyújt.

A valóságban a kép ennél egy fokkal árnyaltabb, a mérnöki szakok hallgatói is tanulnak néhány bevezető jellegű gazdasági illetve menedzsment tantárgyat, és a műszaki menedzser szakos hallgatók is kapnak mérnöki alapokat.

Ha elsősorban a gazdasági folyamatok, szervezetvezetés, menedzsment érdekel, de mindemellett érdeklődsz általában véve a technikai újdonságok iránt is, akkor jó választás lehet számodra a műszaki menedzser szak. Ezen a szakon a gazdasági ismeretek mellett a BME minden mérnöki képzésének néhány meghatározó tantárgyát kell megtanulnod, hogy minél könnyebben átlásd a műszaki folyamatok mozgatórugóit, és jobban megértsd a mérnökök technikai megoldásait.

Akkor érdemes a mérnöki szakok közül válogatnod, ha egy-egy szakterület technikai kérdései (pl. informatikai vagy elektronikai problémák) érdekelnek jobban. Mindez nem azt jelenti, hogy egy mérnök képtelen a gazdasági világban tájékozódni, hiszen rendkívül fontos, hogy egy termék – melyeket a mérnökök terveznek – jól eladható legyen.

A mérnöki képzés során az egyetem nem csak a szakmai ismereteket adja át, hanem egy sajátosan gyors tanulási és problémamegoldó képességet is, melynek köszönhetően sok mérnök nem tervezőmérnökként helyezkedik el, hanem műszaki ismereteket is igénylő menedzseri állást tölt be.

A mérnök hallgatók közül sokan – akiket a tantervükben szereplő gazdasági ismereteken túl jobban érdekel ez a téma – eredeti szakjukkal párhuzamosan beiratkoznak a műszaki menedzser szakra is. Fordítva ez nem jellemző.

A Villamosmérnöki és Informatikai Karon számtalan izgalmas kihívás vár rád, azonban nem árt már a középiskolában megfelelően készülni, mert később komoly segítséget jelent, ha gondosan választod meg a fakultációs és érettségi tantárgyaidat.

Minden mérnöki tudomány alapja a matematika és a fizika. Ha villamosmérnöknek készülsz, akkor valószínűleg nem ér majd nagy meglepetés, ám a tapasztalatok szerint sokak számára nem világos, hogy mit is tanítanak a mérnökinformatikus szakon. A BME-n tanuló informatikusok ugyanazt a szemléletmódot sajátítják el, mint az itt végzett villamos-, építő- vagy gépészmérnökök. Mérnökök lesznek. Mit is jelent ez? Egyetlen mondatban talán annyit, hogy elméletileg szilárdan megalapozott, ugyanakkor nagyon is gyakorlatias tudást kapnak.

De miért olyan fontos erre már most, középiskolásként felkészülni? A válasz roppant egyszerű: a BME VIK-en hallgatóként is óriási szükséged lesz a matematikára és a fizikára. Ahhoz, hogy a felsőbb évfolyamokon megbirkózzál a különféle gyakorlati problémákkal, ahhoz, hogy megfelelő szemléleted, modellalkotó képességed alakuljon ki, sikerrel kell venned az itt oktatott fizika tantárgyakat is.

A felkészülés nem különösebben nehéz feladat. Jelenleg nincs más tennivalód, mint jól megtanulni a középiskolás matematika és fizika tananyagot. Lehetőleg járj fakultációra mindkét tantárgyból, majd érettségizz fizikából is, ne csak matematikából. A tapasztalatok szerint a középszintű érettségi nem készít fel megfelelően egy olyan színvonalas egyetemen való tanulásra, mint a BME, ezért legalább matematikából, de lehetőség szerint fizikából is tegyél emelt szintű vizsgát.

A többi aztán már az egyetem dolga. Ha megvannak az alapjaid, a BME VIK-en megtanítják neked az összes további tudnivalót.

Ha a matematika és a fizika tanulása mellett még egy kicsit szeretnél készülni az egyetemre, akkor azt javasoljuk, hogy a programozás alapjaival ismerkedj meg, elsősorban a C (esetleg a Pascal) nyelvet ajánljuk. Kitűnő tankönyv kezdők számára az „Együtt könnyebb a programozás – C”  és a „Programozzunk Turbo Pascal nyelven”.

Ez nem azt jelenti, hogy ez elvárt ismeret lenne, hiszen teljesen az elejétől kezdjük a programozás oktatást, de könnyebbséget jelenthet.

Ha nem tudod, hogy elég felkészült vagy-e már, akkor összeállítottunk néhány tesztet, amivel felmérheted a tudásod. (A megoldások itt érhetőek el.)

Amennyiben további feladatokat akarsz megoldani, látogass el az alfa.bme.hu oldalra.

A Karon német nyelvű képzés is folyik, illetve lehetőség van számos tantárgy angol nyelvű hallgatására is. Mindemellett számtalan külföldi diákcsere és ösztöndíj program érhető el hallgatóink számára. Az egyetemen lehetőséged van ingyenes kiscsoportos nyelvi órákat látogatni.

A műszaki világban az értékes diplomához és piacképes tudáshoz elengedhetetlen legalább az angol nyelv magas szintű ismerete, melyet további nyelvekkel kiegészítve még szélesebb lehetőségek várnak rád.

Szerencsére az egyetemen az ingyenes nyelvoktatás keretében a hét legelterjedtebb nyelven, öt különböző szinten tökéletesítheted a nyelvtudásod, vagy akár egy teljesen új nyelvet is elkezdetsz az alapoktól.

Emellett, amennyiben már legalább egy középfokú, társalgási szintű nyelvtudással rendelkezel, számos külföldi ösztöndíjprogramban vehetsz részt, ahol anyanyelvi környezetben, egyetemi tanulmányok vagy szakmai gyakorlat során játszi könnyedséggel ragad rád a szakma szókincse. Nem mellékesen egy idegen ország tájaival, kultúrájával és szokásaival is megismerkedhetsz a kint töltött fél-egy év során. A külföldi félévek alatt a cserehallgatók között kialakult barátságok pedig újabb apropót teremthetnek Európa és a világ bebarangolásához.

Az ösztöndíjprogramok közül az Erasmus diákcsere program a legnépszerűbb és legismertebb. Ennek keretében 17 európai ország egyetemein tölthetsz el fél-egy évet, és túl azon, hogy az ottani oktatás ingyenes a számodra, az ösztöndíj még a kinn tartózkodás költségeinek egy jelentős hányadát is fedezi. Emellett a Magyar Ösztöndíj Bizottságnak is vannak hasonló feltételekkel kiírt ösztöndíjpályázatai, szintén elsősorban európai tanulmányokra.

Ha ennél messzebbre vágynál, akkor válogathatsz még az amerikai, japán ösztöndíjak közül, a Műegyetemnek és a Villamosmérnöki és Informatikai Karnak több neves egyetemmel van kapcsolata ezen országokban, úgyhogy amennyiben szeretnél külföldön tölteni egy félévet, akkor ehhez minden lehetőség adott.

Ha nem szeretnéd elhagyni az egyetemet, akkor sem kell lemondanod az idegen nyelvű tanulásról, mert bár eltérő rendszerben, de mind angol, mind német nyelvű képzés zajlik a karon.

Német nyelvű képzésre az első öt félévében van lehetőséged BSc-n. Ekkor minden tárgyat német nyelven hallgatnak a képzésben tanulók, és német nyelven zajlanak a számonkérések is, éppen ezért elvárás a legalább középfokú nyelvvizsga. Az első négy félévet követően a jól teljesítő hallgatóknak lehetőségük van egy félévet a Karlsruhei Egyetemen eltölteni, és ezen felül akár ott írni a diplomamunkát, vagy az egyetemmel kapcsolatban álló német cégeknél végezni a szakmai gyakorlatot. Ennek a képzésnek egy minisite-ot is készítettünk, itt tudod átböngészni: KATT!

Az angol nyelvű képzés teljes egészében itt zajlik a BME-n, BSc szinten elsősorban a külföldi hallgatók számára, térítéses formában, amelybe a magyar képzésen résztvevőknek is lehetőségük van bekapcsolódni és néhány tárgyat angol nyelven tanulni. Később, MSc képzésben ennél nagyobb teret kap az angol nyelvű oktatás.

Összességében látható, hogy szinte korlátlan számú lehetőség van idegen nyelveket tanulni, gyakorolni az egyetemi évek során, pedig a lista még korántsem teljes. Ennek köszönhetően mindenki megtalálja azt, ami leginkább megfelel az elképzeléseinek.